2012
.
február
7
.
kedd
,
Tódor, Rómeó
-
6052
.
Szarvastor hava
7
.
a 700 éves
Akadálymentesített változat

Keresés

Kapcsolatfelvétel

Mátraballa község Önkormányzata

3247 Mátraballa, Iskola u. 5.

Telefon: +36 36 47 50 01
Telefax: +36 36 47 50 01

E-mail: matraballa@nethun.hu

Ügyfélfogadás (munkanapokon):
H-Cs: 07:30 - 16:15
P: 7:30 - 13:30

Körjegyző (munkanapokon):
K: 07:30 - 16:15

Útvonaltervezés, térkép

Támogató

umft

 

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Idegenforgalom, látnivalók, történet

Mátraballa, látkép

A Mátra északi lábánál, Pétervásárától 10 km-re, Mátraderecskétől 5 km-re található igazi, nyugodt légkört árasztó település.
Az M3-as autópályáról Eger felől a 24-es, Salgótarján irányából a 21-es útvonalon, illetve Kálkápolna-Kisterenye vasútvonalon érhető el.

Igazi, felfedezésre váró település, mely a térség turisztikai vérkeringésébe jól beilleszthető. Ma még kevésbé ismert, pedig vonzó lehetőséget, néhány kuriózumot is kínál azoknak, akik időtöltésül Mátraballát választják.

 

 

Történet

Nevével első ízben a XIV. század elején, 1311-ben találkozunk Ballya formában. Egy évszázaddal később 1447-ben Barla néven ismert, a későbbiekben is ez a névalak az elfogadott.

Mátraballa, régi címerA XVI. században egy rövid ideig néptelen, birtokosa Országh Kristóf. 1567-ben utód nélkül meghal Országh Kristóf, majd sógora, Perényi Gábor is. A falu a debrői vár lerombolása után Ónod városának tartozéka lett, és a koronára szállt. Miksa király 1575-tõl Ungnad Kristóf egri főkapitánynak zálogosította el. Özvegye Losonczi Anna második férjének, Forgách Zsigmondnak adományozta. 1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond megvásárolta a debrői uradalmat, így a falu Rákóczi-birtok lett. A falu másik részét többszöri birtokváltás után 1654-ben Wesselényi Ferenc nádor felesége, Széchy Anna Semsey Györgynek adta, aki királyi adományt szerzett rá.

A Rákóczi-birtok részei a szabadságharc után a korona fennhatósága alá kerültek. 1730-tól Grassalkovich Antal szerzi meg a falu feletti birtokjogot. A XIX. században gróf Károlyi György lesz a birtok új tulajdonosa. Ekkortájt már Mátraballa néven szerepel a forrásokban.

Látnivalók

 

Mátraballa Palóc tájház

Csendjével, nyugalmával feltétlenül ajánlható Mátraballa az egyéni kirándulóknak csakúgy, mint a családoknak.

A kikapcsolódásra vágyóknak a Mátra kevés teniszpályáinak egyike kínál itt felüdülést.
A községben tett séta során a Palóc tájházban tett látogatás a régi használati eszközök megismerésére nyújt lehetőséget.
A pihenést szolgálja a szabadidőpark és a konditerem is.

A környékbeli kirándulások, Pétervására,  Bükkszék, Parád nevezetességeinek megtekintése is segíti a kikapcsolódást.

 

Mátraballa, templom

A kicsiny település látnivalói közül kiemelkedik a római katolikus templom, amit elõször 1696-ban említenek kőtemplomként. Gondozott kert veszi körül, a templom mellől szép kilátás nyílik a településre.
Előtte a világháború hősi halottainak emlékműve áll. A Petõfi u. 1. szám alatti paplakot, mely műemlék jellegű épület 1806-ban az Orczy család építette.

A pár éve kialakított tájház magában rejti a továbbépítés lehetőségét. Két helyiségében a falusi mindennapok használati tárgyai láthatók a múlt század elejétõl, többek között konyhai eszközök, a háztartások olyan felszerelési tárgyai mint a vajköpülő, faszenes vasaló vagy a szövőszék.

 

Mátraballa, csodaszarvas

A falu legújabb - országos viszonylatban is egyedülálló - látványossága a Milleneumi csodaszarvas emlékmű, mely egy 300 mázsás szikla tetején áll a szépen gondozott park közepén. A szobor Király Róbert szobrászművész alkotása.